A Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft
VÁSÁRI ÉS PIACI RENDTARTÁSA
TARTALOM:
1.§A rendtartás hatálya, értelmező rendelkezések, fogalom-meghatározások
2.§Fenntartó üzemeltetési feladatai
4.§A helyhasználat formái, engedélyezése, időtartama, díjtételei és megszűnése
5.§A helyfoglalás, telepítés rendje
6.§Szankciók (pótdíj, késedelmi kamat, kitiltás)
7.§A vásárok és piacok általános rendje és üzemeltetési szabályai
8.§Vásár- és piactér szakosítása
A rendtartás hatálya, értelmező rendelkezések, fogalom-meghatározások
1./ A rendtartás hatálya az 1. sz. mellékletben meghatározott vásárokra és piacokra, az oda bevitt árukra, szállító- és tárolóeszközökre, az ott létesített üzletekre, mozgóboltokra, az ott felállított pavilonokra, bódékra, sátrakra, konténerekre, lakókocsikra, elárusító asztalokra, stb., illetve a vásárok rendezőjére és a piacok Fenntartójára (a továbbiakban: Fenntartó), valamint a vásárokra és piacokra értékesítői, vásárlási, vagy látogatási szándékkal érkező személyekre (továbbiakban: a vásár és piac közönsége) terjed ki.
2./ A vásárok rendezője és a piacok Fenntartója a Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft.
3./ A rendtartás hatálya alá tartozó vásárok és piacok megnevezése, típusai és helyszínei az 1. számú mellékletben található.
4./ E rendtartás alkalmazásában:
a.) Vásár: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol rendszerint többen folytatnak idényjellegű vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötődő eseti jellegű kiskereskedelmi tevékenységet.
b.) Piac: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet.
c.) Élelmiszerpiac, élelmiszer nagypiac (ideértve a zöldség-gyümölcs nagypiacot is) és a jellemzően forgalmazott árucsoportok: Élelmiszer, nyers élelmiszer, élelmiszer nyersanyag, élő baromfi, nyúl, hal és más ehető víziállat, élő és művirág, mezőgazdasági termékek, karácsonyi fenyőfa, virágföld; állati eredetű nyers élelmiszer, élelmiszer nyersanyag, lőtt vad, vágott baromfi, nyúl, hal és más ehető víziállat csak üzlethelyiségben és rendszeres hatósági állatorvosi felügyelet mellett árusítható.
d.) Búcsúvásár és a jellemzően forgalmazott árucsoportok: Kegytárgy, a búcsúval kapcsolatos könyv, kiadvány, fénykép, levelezőlap, játék, emléktárgy, áru, élő és művirág, mézeskalács, édesipari termék, továbbá a kialakult szokások szerint búcsúvásáron árusítható egyéb termék.
e.) Országos kirakóvásár és a jellemzően forgalmazott árucsoportok: Bármely áru a forgalomba hozatalra vonatkozó rendelkezések megtartásával.
f.) Helyi állatvásár és a jellemzően forgalmazott állatfajok: A forgalomba hozatalra vonatkozó rendelkezések megtartásával bármely élő állat (tenyész- és gazdasági célú háziállat, illetve vadfajok, veszélytelen hobbiállatok).
g.) Vásár- és piaccsarnok: az oldalfalakkal körülhatárolt fedett építményben működő piac.
h.) Használt cikk: az eredeti célra még rendeltetésszerűen használható, újraértékesített termék. Nem tekinthető használt terméknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, az élvezeti cikk, az importált nemesfém-termék és drágakő, továbbá a változatlan (kijavított) állapotban már nem értékesíthető nemesfém-termék és drágakő.
i.) Helyhasználó: Olyan gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c.) vagy természetes személy, aki a vásár vagy piac meghatározott területét értékesítési, vagy vásárlási szándékkal rendeltetésszerűen, helyhasználati díj fizetése mellett igénybe veszi.
j.) Közönség: a vásár vagy piac közönsége, a vásár vagy piac területére helyhasználóként vásárlási vagy látogatói szándékkal érkező személyek.
k.) Helyhasználat: a rendtartás hatálya alá eső területek díjfizetési kötelezettséggel járó, meghatározott vagy határozatlan ideig történő használata, amire az előírt engedélyekkel rendelkező helyhasználónak az érvényes helyjegy, helykártya, fizetőkulcs, bérletjegy, parkolójegy, parkoló-bérlet vagy hely- illetve helyiség érleti szerződés biztosít jogot.
l.) Helyhasználati díj: az a forintban kifejezett, négyzetméterre és időarányosan számított pénzösszeg, amelyet a vásár vagy piac meghatározott területének használatáért Fenntartó mindenben megszab.
m.) Beállóhely: olyan, meghatározott járművek részére kijelölt vásári vagy piaci terület, amelyen járműről történő árusítás, árurakodás megengedett.
n.) Parkolóhely: olyan, meghatározott járművek részére kijelölt vásári vagy piaci parkoló, amelyen tilos a járműről történő árusítás és a járműre történő mennyiségi árurakodás.
o.) Üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, a talajjal egybeépített, vagy a talajhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó nagy- és kiskereskedelmi, vendéglátó, továbbá kereskedelmi szolgáltató értékesítő hely, ideértve a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott telephelyet is.
p.) Mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított árusítóhely, mely a kereskedő székhelye szerinti jegyző által nyilvántartásba vételre került.
q.) Építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre.
r.) Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével.
s.) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A vásárok és piacok területe nem közterület.
t.) Piaci asztal: áru kirakodására szánt, egységes méretű, helyszámmal ellátott asztal. Felületét egységesen 2 négyzetméternek kell tekinteni. Az asztal alatti területért 1 négyzetméterért járó díjat kell fizetni. Ennek megfelelően egy asztal elfoglalása összesen legfeljebb 3 négyzetméternyi terület igénybevételét jelenti. Egy asztalt megosztva is el lehet foglalni, azonban egy asztalnál legfeljebb két helyhasználó foglalhat helyet, illetve az asztal felületén 1 négyzetméternél kevesebb hely nem igényelhető, kivéve ez alól a Fenntartó által üzemeltetett Piac asztalai. Az asztal alatti terület igénybevétele nem kötelező, ha azonban helyhasználó bármilyen árut elhelyez itt, akkor ki kell fizetnie az egy négyzetméternyi hely díját. Két helyhasználó megosztozhat az asztal alatti területen is.
5./ A vásár, a piac és a vásár- és piaccsarnok területén létesített üzlet működésére, az annak üzletkörébe tartozó áruk forgalmazására - ideértve a jövedéki termékek árusítását is - a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A vásár-és piaccsarnokra a piacra megállapított rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Valamennyi kereskedő – beleértve a gazdasági társaságokat, az egyéni vállalkozókat és a kistermelői regisztrációs számmal rendelkező természetes személyeket – minden esetben köteles a mindenkor hatályos kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti hatósági bejelentést megtenni.
6./ A vásárok és piacok rendjének hatósági ellenőrzéséről az 55/2009 (III.13.) Korm. rend. rendelkezik.
Fenntartó üzemeltetési feladatai
1./ A vásárok és piacok üzemeltetési feladatainak ellátása során Fenntartó köteles gondoskodni a következőkről:
a.) A Fenntartó részére az üzemeltetési szerződésben átadott vásár és piacterületek és infrastruktúra működtetéséről, tisztántartásáról, őrzéséről és karbantartásáról.
b.) A helyhasználati díjak és egyéb, a rendtartásban meghatározott díjak beszedéséről.
c.) A vásárok és piacok területeinek közlekedési rendjéről.
d.) A vásárok és piacok rendjének folyamatos ellenőrzéséről és fenntartásáról.
e.) Az ellenőrzésre jogosult hatóságok és a jegyző által előirt kötelezettségek végrehajtásáról és betartásáról.
f.) Az élelmiszer-higiéniai kirendeltség részéről esetlegesen igényelt helyiség biztosításáról.
2./ Az üzemeltető az általa tartandó vásárról, piacról, annak időpontjáról, gyakoriságáról, (szak)jellegéről, az értékesítésre kerülő termékek köréről a megrendezést megelőzően legalább 60 nappal a vásár, piac helye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarát írásban tájékoztathatja, amelynek alapján a kamarák vásárnaptárt tehetnek közzé.
3./ Fenntartó köteles jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatni a közönséget a vásárok és piacok rendes és rendkívüli nyitvatartási idejéről, rendjéről, Fenntartónak külön rendeleteiről, valamint a díjszabásról és a rendtartás megszegésének szankcionálásairól.
4./ Fenntartó köteles biztosítani a rendtartás hatálya alá tartozó vásárok és piacok tűzrendészeti, és munkavédelmi feltételeit. A tűzrendészeti, és munkavédelmi szabályzatok legfontosabb előírásait jól látható helyen ki kell függeszteni, az abban előírt figyelmeztető, tájékoztató és tiltó táblákat jól látható módon el kell helyezni, és az előírásoknak érvényt kell szerezni.
5./ Fenntartó köteles a saját alkalmazottait tűzrendészeti és munkavédelmi kiképzésben részesíteni.
6./ A vásár, illetve a piac területén lévő építményekben, épületekben, a területen tartózkodó járművekben, a mindezekben elhelyezett árukban, illetve egyéb tárgyakban bekövetkezett károkért, hiányokért Fenntartó nem vállal felelősséget.
Az árusítás feltételei
1./ Helyhasználó a vásárokon és piacokon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával, Fenntartó hozzájárulásával áru- és termékértékesítés, továbbá vendéglátó-ipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató és javítóipari tevékenységet folytathat.
2./ A Fenntartó által üzemeltetett és jelen rendtartás hatálya alá tartozó vásárok és piacok területén kizárólag üzletben forgalmazható termékek:
a.) A kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a jövedéki törvény szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag
b.) Gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy készítmény, gyógyászati segédeszköz, veszélyesnek minősülő anyag és készítmény, növényvédő szer, növényvédelmi célú és termelésnövelő anyag, valamint állatgyógyászati termék készítmények és hatóanyagaik.
c.) Kábítószernek és pszichotrop anyag, illetve annak minősülő termék.
d.) Dohánytermékek.
e.) Fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló korm. rendelet szerinti játékos pirotechnikai termékek, valamint kis és közepes tűzijáték termékek kivételével az ott meghatározott feltételekkel.
f.) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, kivéve a jövedéki törvény szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag.
g.) Nem veszélyes hulladék.
h.) Egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló korm. rendelet hatálya alá tartozó termékek.
i.) Drágakő, nemesfém, nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy.
j.) Olyan termék, amelynek forgalmazását külön jogszabály előzetes engedélyhez köti.
3./ Fűszerpaprika őrleményés feldolgozott élelmiszer (pl.: gyalult tök) forgalomba hozatalára csak az ide vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kerülhet sor.
4./ A vásári és piaci árusítás során helyhasználónak meg kell tartani az elárusító-helyre, az árusítást végző személyre és az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, állategészségügyi és növény-egészségügyi, köztisztasági előírásokat.
5./ A rendtartás hatálya alá tartozó vásáron és piacon csak a deviza jogszabályok szempontjából belföldinek minősülők illetve valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező magánszemélyek árusíthatnak. Ezen belül gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági termelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint - a 7. pontban felsoroltak szerint - magánszemély árusíthat.
6./ Mezőgazdasági kistermelő kizárólag a saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, mézet (lépes mézet), virágot, tojást árusíthat. Nem hőkezelt, savanyított termékeket, továbbá sertéshúsból, csirkéből és marhahúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát és olvasztott zsírt azon őstermelő árusíthat, aki a terméket az élelmiszerekről szóló törvényben előírt létesítési és működési engedéllyel rendelkező üzemben állította elő, és rendelkezik a termék forgalomba hozatalához szükséges jóváhagyott gyártmánylappal.*)
7./ A népművész, a népi iparművész, az iparművész, a képzőművész és a fotóművész a saját előállítású alkotásait árusíthatja.
8./ Az egyéni vállalkozónak, illetve mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő - a devizajogszabályok szempontjából belföldinek tekintendő illetve valamely EGT államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező - egyéb magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat a kirakodóvásáron alkalomszerűen értékesítheti. A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, további eladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet.
9./ Gomba csak a gombaárusításra szakosított piacon, annak teljes nyitvatartási ideje alatt, szabadon termő gomba esetében a szakellenőr által kibocsátott árusítási engedély alapján, illetve a szakellenőr ellenőrzése mellett árusítható. Az engedélyt az árusítás megkezdése előtt be kell mutatni a szakellenőrnek.
10./E rendtartás nem érinti azoknak a jogszabályoknak a rendelkezéseit, amelyek az egyes termékek értékesítéséhez külön feltételeket állapítanak meg.
11./Romlott, romlásnak indult, vagy egyéb oknál fogva bűzt árasztó árut, anyagot, a vásár-, illetve a piactérre, valamint a vásár- és piaccsarnok területére bevinni, árusítani, vagy ott tárolni tilos.
A helyhasználat formái, engedélyezése, időtartama, díjtételei és megszűnése
1./ A helyhasználati díjszabásalapja elsődlegesen az elfoglalt terület és a helyhasználat időtartama.
2./ A terület alapegysége a négyzetméter.
3./ Az idő alapegysége az óra, illetve hiteles időmérési lehetőség vagy eszköz hiányában az egy nap, amely alatt a vásár vagy piac napi hivatalos nyitva tartásának időtartama értendő.
4./ A vásárok és piacok nyitva tartásának idejét - 05 és 20 óra között - Fenntartó határozza meg a várható forgalom, a felmerülő igények az idény jelleg és a gazdaságossági szempontok alapján.
5./ Fenntartó írásbeliengedélyével a hivatalos nyitvatartási időn túl is lehetséges az árufeltöltés, árurakodás vagy árutárolás céljából való helyfoglalás.
6./ A 20 óra utáni rendkívüli nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző engedélyezheti.
7./ A helyhasználatnak 3 módja lehetséges:
a.) Helyfoglalás árukirakodással (tárolással): földre, piaci asztalra. Az árurakodás magassága nem haladhatja meg a 0,5 métert, illetve legfeljebb 3 db háromsoros szabványos láda magasságát. Hosszú virág illetve csokor, fenyőfa stb. nem számít többletmagasságnak. Földről való tömegárusítás és tárolás esetén a rakodási magasságot a borulásveszély elkerülése határozza meg.
b.) Helyfoglalás járművel, amelynek 3 módja és díjszabása lehetséges:
I)Parkolás, amely kijelölt parkolóhelyre történő beállást jelent. Ebben az esetben járműről árusítani tilos.
II)Beállás, amely kijelölt beállóhelyre történik. Járműről való árusítás megengedett. Személygépkocsinál nagyobb járművek csak áruszállítás céljából, a ki- és berakodás idejére hajthatnak be az ilyen célból kijelölt területre.
III)Behajtás, mely egyúttal egy meghatározott nagyságú és helyszámú beállóhely kötelező elfoglalását jelenti. Kivételes esetben jelenthet meghatározott útvonalon történő áthaladást, esetleg árurakodást is. Járműről való árusítás megengedett.
c.) Helyfoglalás építménnyel (üzlet, mozgóbolt, raktár).
8./ A helyhasználat időtartamát illetően az alábbi helyhasználati forma lehetséges:
a.) Napi helyhasználat, amely a napi nyitvatartási időtartamot jelenti.
b.) Hosszabb időre szóló helyhasználat, amely lehet szezonális (legfeljebb 2 heti), hónapos, féléves és 1-5 éves.
c.) Határozatlan idejű helyhasználat, amely csak írásos szerződésben kerülhet meghatározásra.
9./ A helyhasználati díj fizetésének időpontját illetően 3 díjfizetési forma lehetséges:
a.) Helyhasználat közbeni fizetés, amit a napi helyjegyek, parkolójegyek fejében, az elkezdett helyhasználat közben érkező díjbeszedőnél kell teljesíteni.
b.) Helyhasználat utáni fizetés, amely a beléptető helykártyával kiváltott helyhasználat végén, a kiléptető nyugta (vagy számla) kiállítása alapján történik.
c.) Helyhasználat előtti fizetés, amely bérletváltással, fizetőkulcs-vásárlással, a tényleges helyhasználatnál korábban történik, készpénzes fizetés vagy átutalással való fizetés formájában.
d.) Írásos szerződés által előírt időben.
10./A helyhasználati díj fizetésének nyugtázása (a NAV által jóváhagyott módon) 6 formában történhet:
a.) Jeggyel.
b.) Pénztárgépes nyugtával.
c.) Pénztárgépes számlával.
d.) Bérletkártyával.
e.) Kézzel kitöltött készpénzfizetési számlával.
f.) Számítógéppel kitöltött számlával.
11./A vásárok és piacok mindenkori helyhasználati díjszabását a Fenntartó határozza meg. A helyhasználati díjtételeken kívül Fenntartó egyéb olyan díjtételeket is meghatározhat, amelyek különböző, a helyhasználók által igényelt plusz-szolgáltatásokért számíthatók fel (pl.: őrzés, hely-fenntartása, eszközkölcsönzés, terménytőzsdei szolgáltatás, gomba-szakellenőri tevékenység, egyéb üzlet közvetítése és lebonyolítása stb.).
Üzleten kívüli árusítás esetén a Fenntartó jogosult egyoldalúan az elfoglalt területtel arányos díjat felszámítani a bérleti díjon felül a mindenkori helyhasználati díjszabásnak megfelelően. A Fenntartó jogosult az üzleten kívüli árusítást az üzlet bérlőjének megtiltani.
12./A vásárok és piacok egyes területeinek helyhasználati díjszabása lehet eltérő és változó a terület helyhasználata iránti kereslettől és Fenntartó területrendezési, forgalomszabályozási szándékaitól, vagy gazdálkodási szempontjaitól függően.
13./Napi helyhasználat esetén ugyanaz a terület többször is értékesíthető, ha azt Helyhasználó nyilvánvalóan elhagyta, illetve az előre meghatározott, garantált lefoglalási időpontig helyhasználati jogával nem élt.
14./A helyhasználat rendes megszűnése a helyhasználathoz társított idő lejártával vagy a terület egyértelmű elhagyásával valósul meg.
15./A helyhasználat rendkívüli megszűnése a Fenntartó által egyoldalúan kezdeményezett helybérleti viszony felbontásával illetve a területről való indokolt kitiltással valósul meg.
16./A felépítménnyel történő helyhasználat esetén bármilyen építkezéshez, vagy műszaki berendezés létrehozásához, a meglévő létesítmény megváltoztatásához, tulajdonosváltáshoz, albérletbe adáshoz a hatósági engedélyek mellett Fenntartó hozzájárulása is szükséges.
17./Fenntartó a rendtartás előírásainak megszegése esetén a megkötött bérleti szerződést a szerződésben szabályozott módon felmondhatja, illetve a helyhasználatra kiadott hozzájárulást visszavonhatja.
18./A helyhasználat megszűnésekor a Helyhasználó köteles a helyet kiürítve, tisztán, sértetlen állapotban, az átvett berendezésekkel és eszközökkel együtt Fenntartónak átadni.
19./A Rendtartás hatálya alá tartozó vásárokon és piacokon a helyhasználat formáit, feltételeit, időtartamát és díjtételeit, a forgalomba hozható termékek és adható szolgáltatások körét illetve a helyfoglalás és a telepítés rendjét a Fenntartó határozza meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások, valamint a városrendezési és piacfenntartói szempontok alapján.
Helyfoglalás, telepítés rendje
A jelen Rendtartás hatálya alá tartozó területeken irányadó helyfoglalás és telepítés rendjének meghatározása minden esetben a Fenntartó jogköre. Azon területeken, melyeken a Fenntartó üzletet hasznosít, az adott üzletek vonatkozásában a helyfoglalás és telepítés rendjére az üzletre hatályos bérleti szerződésben foglalt rendelkezések az irányadóak.
Piaci asztal (külső vagy belső) hasznosítása esetén az asztal hasznosítás módja:
- napijegyes
- bérletes (havi vagy féléves).
1.Napijegyes asztalhasznosítás esetén az adott helyhasználó az adott napra megfizetett helyhasználati díj ellenében jogosult az adott asztalt a Rendtartás keretei között használni.
Napijegyes formában őstermelői igazolvánnyal egy őstermelő maximum egy asztalt hasznosíthat.
2.Bérletes asztalhasználat esetén az adott helyhasználó az adott hónapra vagy félévre megfizetett asztalbérleti díj ellenében jogosult folyamatosan ugyanazon asztal használatára. Folyamatos bérleti jogviszony létesítése és szerződésszerű teljesítés esetén az adott asztal bérlőt az adott asztalra elő bérleti jog illeti meg.
Bérletes formában őstermelői vagy vállalkozói igazolvánnyal egy kereskedő – jelen piaci rendtartás hatályba lépésének napjától kezdődően – maximum kettő asztalt hasznosíthat. Jelen rendelkezés a hatályba lépést követően létesülő használati jogviszonyokra irányadó.
Abban az esetben, ha az asztalbérletes adott tárgyév április 01. napjától október 30-ig terjedő időszakban reggel 6 óráig, november 1. napjától március 31. napjáig terjedő időszakban reggel 7 óráig nem foglalja el a bérletes asztalát, úgy a Fenntartó ezen időpontokat követően adott napra jogosult az adott asztalt napijegyes hasznosítás keretében hasznosítani. Ez esetben az asztalbérlő a Fenntartóval szemben semmiféle elszámolásra nem tarthat igényt.
Az asztalbérlő – kizárólag a Fenntartó írásbeli hozzájárulásával – jogosult a bérletes asztala használati jogát szüneteltetni vagy harmadik személy részére használatra átadni.
Abban az esetben, ha az asztalbérlő nem használja az adott bérletes asztalát, úgy az asztalbérlő – a Fenntartó minden külön intézkedése nélkül - a tárgyhót követő hónap 5. napján automatikusan elveszíti az adott asztal használati jogát.
Szankciók
1./ A Rendtartás rendelkezései illetve az adott piac, vásár, búcsú rendezvény mindenkori rendjének illetve a helyiségbérleti jogviszony rendelkezéseinek megszegőivel szemben Fenntartó a következő szankciókat foganatosíthatja:
a.) Meghatározott mértékű pótdíj megfizetésére kötelezheti.
b.) A fizetési és bérletkedvezményeket megvonhatja.
c.) A fennálló helybérleti szerződést egyoldalúan felmondhatja.
d.) A helyhasználati, bérleti díj késedelmes fizetése esetén késedelmi kamatot érvényesíthet.
e.) Határozott vagy határozatlan időtartamra megtagadhatja a bérleti területhasználati jogviszony létesítését.
f.) A mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint szabálysértési vagy büntető eljárást kezdeményezhet.
2./ A foganatosítható szankciók formáit és mértékét Fenntartó határozza meg.
3./ A rendtartásban foglaltak megsértésének tényét az alkalmazandó szankció fajtáját és mértékét a Fenntartó által meghatározott kereteken belül Fenntartó meghatalmazással rendelkező képviselői állapítják meg, a vonatkozó rendészeti és egyéb jogszabályi rendelkezések betartása mellett.
A vásárok és piacok általános rendje és üzemelési szabályai
1./ Vásártéren, piactéren és vásár- illetve piaccsarnokban meghatározott raksúlyú jármű a kijelölt utakon és a megengedett sebességgel közlekedhet, csak az e célra fenntartott helyre és meghatározott rendben állhat be.
2./ A forgalom egyéb szabályozása híján, a piac, illetve vásártéren a KRESZ előírásai az irányadók.
3./ A helyhasználó köteles a tevékenysége folytán keletkezett szemetet, állati vagy növényi hulladékot a helyhasználat ideje alatt folyamatosan összetakarítani és a szelektíven elkülönítve kijelölt tárolóba tenni, a helyhasználat végén azt tiszta állapotban átadni.
4./ A vásártérre, piactérre, valamint a vásár- és piaccsarnok területére kutyát és egyéb, nem eladásra szánt állatot bevinni tilos.
5./ Fenntartó felhívására a helyfoglalást építménnyel megvalósító helyhasználók kötelesek az általuk üzemeltetett építményben elvégezni a festést, takarítást, féregtelenítést és a rágcsálók irtását.
6./ A vásárok és piacok területén cégfeliratokat, reklámokat csak a Fenntartó előzetes engedélyével lehet elhelyezni.
7./ A Fenntartó által üzemeltetett piac, vásár területeken, amennyiben az adott piac illetve vásár ilyen területtel rendelkezik, dohányozni csak a Fenntartó által kijelölt területen lehetséges. Ezen területeket jól láthatóan „Dohányzásra kijelölt hely” megjelöléssel köteles a Fenntartó ellátni.
8./ A rendtartással összhangban, a vásárok és piacok rendjét, és üzemelési szabályait Fenntartó külön rendeletekben részletezheti, amelyet a Rendtartásban előírt módon köteles közzé tenni.
Ezek a rendeletek a mindenkori Rendtartás szerves részét képezik.
9./ A Fenntartó által üzemeltetett piac, vásár és búcsú tereken az oda látogatók (helyhasználó és közönség együttesen) minden esetben kötelesek az adott területre irányadó rendtartásbeli és jogszabályi rendelkezéseket betartani és ezen túlmenően is kötelesek mindenkor olyan magatartást tanúsítani, amely a társadalmi együttélés szabályainak megfelel és annak megfelelően elfogadott. Ezen magatartási szabályok megszegése esetén a Fenntartó bármely résztvevővel szemben a jelen Rendtartásban rögzített szankciókat alkalmazhatja.
Vásár- és piactér szakosítása
1./ A vásár- és piactér szakosítását - szakmák és árusítók elkülönítését - Fenntartó végzi az építésügyi, közegészségügyi, a közrendészeti szabályok betartásával. A Fenntartó bármely időpontban – akár szezonális jelleggel is – jogosult adott piacon vagy vásáron szakosítást elrendelni. A hatósági bejelentés köteles kereskedő – aki egyébként üzletet vagy hosszabb időre asztalt bérel – nem szakosítható.
2./ A szakosított területeket Fenntartó táblákkal jelöli meg.
3./ A szakosított vásárok és piacok rendjét, nyitva tartását, díjszabását Fenntartó határozza meg e rendtartás alapján, illetve külön rendeletekkel.
Irányadó jogszabályok
Jelen rendtartásban nem szabályozott kérdések tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv., a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III.13.) Korm. rend. a kereskedelmi tevékenységek végzéséről szóló 210/2009 (IX.29.) Korm. rend. valamint a jelen Rendtartás hatálya alá tartozó területeken a Fenntartó által üzemeltetett piac, vásár, búcsú, stb. alkalmával nyújtott szolgáltatásokra (jelenleg a 2009. évi LXXVI. tv.) illetve forgalmazott áruk értékesítésére vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi előírások rendelkezései az irányadóak.
Hatályba lépés
Ez a rendtartás mellékleteivel együtt 2011. november 15. napjával lép hatályba, mellyel egyidejűleg a korábbi Vásári és Piaci Rendtartás hatályát veszti. A Rendtartás elválaszthatatlan mellékletét képezi a Fenntartó által üzemeltetett piacok, vásárok, búcsúterületek felsorolását és az egyes területeken alkalmazott díjszabások táblázata.
Szeged, 2011. november 07.
Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft
Erdei Péter
ügyvezető igazgató
Szeged - A napfény városa